Most Chileben, azaz Valparaisoban, 40 km-re Santiagotol vagyunk, a Fold egyik legfurabb varosaban).

Valparaiso

Ez egy fontos varos. Marmint Chilenek (amit a gyonyoru Chilei lanyoksejpitve csak, Shilenek ejtenek, ami sexy). Az elso nagy kikotovarosa az orszagnak. Kb. 400 eve angolok, spanyolok es kalozok bunyoznak a varosert, amit meg is ertek. Rokoko, liftezes, kepek. Mentalitas fontosabb: az emberek itt hmm. hogy is mondjam, hogy ne keruljek fel a kurucra, liberalisak.

Minden evben egy napra, Valparaiso felszabaditasanak evfordulojan egy napra teljesen legaliassa valik a graffiti a varosban. Az egesz varos ezert olyan mintha a gettoban lennel, marmint ez agetto pozitiv oldalara ertem. Gyonyoruek az utcak, azon kivul hogy tavolrol ugy nez ki mint egy menekult tabor a varos, de nem depressziv elmeny, mint mondjuk kesobb Antofagasta, hanem inkabb csaladias.

Tortenet:  Valparaiso egy szines varos, minden haz reggel mas szint mutat: reggel a mamik kitesznek valamilyen ponyvat, az erkelyre, es aznap olyan szinu a haz. A lenyeg hogy az emberek, figyelnek arra, hogy rendezett legyen a hazauk es kulonbozo szinnel legyen beboritva az erkelyuk. Kreativak, na. Ket eve bejott a McDonald´s Valparaisoba. A helyiek 10000-es peticiot adtak be, hogy nem szeretnenek ide McDonaldst. Mcd:  “Szabad orszag, kapjatok be a bigmacem.” Masnap leegettek, a mekdonit. Azota nincs. Meg mas sincs. Se burgerking, se starbaksz. Nem akarjak. Szoval ez egy ilyen kis oazis.

Persze megint piszkos nagy mazlink volt. Pedro nevu srac nyit ajtot, kicsit meg kesz a tegnapi bulitol. Nincs senki rajtunk kivul a hostelben mert vasarnap van, Valparaiso pedig a buli fovaraosa, ezert mindenki lelepett (ez kivetelesen jo volt, mert mindenki keszen volt teljesen).

Pedro egy nem mindennapi leny: 23 eves, volt mar chilei popsztar (chilei brit-pop, hogy pontositsunk, lsd. video), aztan megunta, es most punkot jatszik nemi britpoppal vegyitve Valparaisoban, es a hotelben dugogatja az arrajaro turistakat. Azert ott a pont. Apja sarkvideken kutato, ugyhogy nyaranta a chilei antarktisz kutato kozpontban chillel, neha atruccan az egesz tabor a fel oranyi csonakturara levo argentinokhoz, ahol elborozgatnak, de mivel a chilei bor jobb, es a balnak neha eletveszelyesse teszik az utat, mostanaban mar az argentinok jarnak csak a chileiekhez :)).

Ez a regi dobbossal van meg, o pruntyog valalmit a szintin, vicces:

Na ezt a videot jatszottak MTV-n Chileben, itt mar dobol.

Sok mindent meselt, meg a Pinochetbeli idokrol (ezek nem annyira vidam tortentek), meg Del-Amerikarol am block:

axiomak:

- minden orszag utalja azt aki szomszedos vele

- Chilet mindenki utalja, mert chilei spanyolt beszel, ami kicsit bunko, leegyszerusitett, de meginkabb azert mert a Csendes-oceani haboruban (1879-84) elvettek az osszes kikotojet Bolivianak (reszben ezert ilyen kurva szegeny most Bolivia), de elcsatoltak reszeket Argentinatol is.

Itt meg olvass a Csendes-oceani haborurol ha akarsz.

Amugy meg Patagoniarol meselt meg sokat, na jo segitek:

Ez Patagonia, Del-Amerika legdelibb resze. A chilei, azaz nyugati resze fel van darabolodva ezernyi kis szigetre. Ezeken a szigeteken kb. 3-4 csalad el. A szigetek viszonylag kozel vannak egymashoz. Ha az egyik szigeten megtetszik egy fiunak egy masik lany, es meg akarnak hazasodni, akkor jon az eskuvo. A lany faterjanak kell epitenie egy hazat a sajat szigetukon. Ezek a hazak fa colopokon allnak. Amikor eljhon az eskuvo napja a nasznep atmegy a csaj szigetere es 3 napos buli keretben lefureszelik a megepitettt haz colopeit. Amikor mindenki kijozanodott beteszik az oceanba (!) a hazat es elkezdnek evezni a hazteton, arra a szigetere, amit a friss par kiszemelt maganak. 2-3 nap alatt ateveznek, majd amikor odaertek felverik a hazat (!) ujra. Majd jon az eskuvo es megint egy par napos buli.

Persze ez az idilli eset csak. Ez csak akkor megy ilyen gordulenkenyen ha a van templom az uj szigeten. Ha nincs akkor nincs mas hatra: at kell hozni a templomot az uj szigetre :))))). Szoval ilyenkor egy kozeli szigetre atmegy a nasznep egy resze es egy hetes buli kereteben a tenmplomot vizre teszik, azzal ateveznek az uj szigetre, mikozben a lako haz is vizen van. Amikor mindket epulet sikeresen atert, 3-4 napos buli, mert meg kell varni, hogy megszaradjon a templom, hogy meg lehessen tartani az eskuvot.

Na ennyi, most hagytam el Boliviat, es teljesen kesz vagyok.

Csok, kepek kesobb.

Utana volt egy jo 10 oras regeneralodas, amig lenyugodtunk es megallapodtunk hogy ez ne csessze el a nyarunkat…utana meg maradtunk 2 napot es elveztuk a tengert. Piacra jartunk foztunk, es pialtunk. Meg probaltuk elfelejteni a traumat.

New Yorkbol indulas 17.en Miamiba, onnan meg Rio. Es mar meg is erkeztunk Jo a moka, meleg van, sut a nap, Cristo mar latszik. Benceek leadtak  drotot, hogy buszozzunk be, ugyhogy felpattanunk egy buszra, ami kesobbi megvilagosodasunkhoz segit hozza> a buszok ugy harom csillaggal kulturaltabbak, mint otthon, es nem dragabbak. Brazilia amugy tiszta Madarsko, arak ugyanolyanok, emberek hasonlo keppen elnek, csak mosolyognak folyton.. Most tel van itt, ugyhogy esik az eso, es zord az idojaras…csak 20 fok van. Kemeny fagyok.

Na vissza. Busz, irany Botafogo, ami az egyik kerulete Rionak. Hostelt megtalaljuk. Semmi extra, ez a hostel kultura kicsit egysegesse teszi ezeknek a szallasoknak a hangulatat (olyan mintha egy lepukkant Liverpooli B&B-n lennel). Joki mar ott var minket. Fogadasnak annyi (nincs cigi vagy meg kell lovagolni Peruban egy alpaccat), ugyhogy veszunk kengyelt valahol utkozben. Na azert megprobaljuk visszafogni magunkat. Egy kis sor, egy kis caipirinha, aztan cukrosuveg hegy. Nagy sor, de pofatlnkodunk, ugyhogy meg nappal feljutunk (itt most 6kor sotetedik). Cukisuvi nagyon szep, az egesz varost, favellastul mindenestul lehet latni…ezt kepekkel konnyebb elmeselni, majd felkerulnek. Lanofka ut fel a masodik hegyre, ami mar teljesen szurrealis magassagokba emel. Innen mar tenyleg mindent (!) lehet latni. Szurkeletben kigyulladnk a fenyek es ra kell jonnunk hogy ide meg egy ellenkezo nemuvel vissza kell jonni.

Este lemegyunk a szallasra, veszunk ket uveg rumot.

Kivancsi vagyok olvassa-e ezt  blogot valaki, ugyhogy verseny. Kommentbe aki legkozelebb licital, hogy mennyibe kerult egy uveg rum Rioban, az kap egy uveggel.

Este Lapa, ami a buli negyed, pffffffff…kb. 1000 ember az utcan, mindenki tombol, bemegyunk egy 60as evekben epulhetet kolonizador stilusban epult muv hazba, ahol elo szambat nyomnak es gyongyorteljes mujerek riszaljak edes csipoiket. Megtanulunk szambazni, aztan gyorsan elfelejtjuk, hogy indokkent ujra felhasznlhassuk tudatlansunkat az ismerkedesre. Valamikor hajnalban haza.

Masnap keles, masnapossag, jetlag. Nem baj egy cigi segit. Petraval es Jokkal elmegyunk a botanikus kertbe orchideakat nezni. Orchideak csunyak de a botanikus kert gyonyoru, mivel itt minden megel, kb. az osszes kontinensrol erkeztek novenyek. Kavalkad. Nem hiaba emlekzik meg meg Einstein is, errol a helyrol nekrologjaban, nehez elfelejteni. Jokival hozzuk a format.

Thedor D. Roosevelt Gentlemen´s Adventure Club.

Explore. Exploit. Colonize.

Palmakbol hazat epitunk. Mjad szetverjuk. Lapulevelkbol hajot acsolunk, majd lekjuldjuk a vizesesen. Ez meg mindig a kertben. Nem szolnak rank. Jatszoter fel felnotteknek. Kurva jo

Utana irany Copacaban, azert turistak vagyunk, a nev kotelez. Szerencsre. A hullamok botranyosan nagyok. Csak a szel ne fujna. Mindegy egy tudogyuszit megertek ezek a hullamok. Onfeledt gyerekekkent utjuk, ugorjuk, masszuk, homboljuk a hullamokat. Miutan elfardtunk es Petra mar nagyon fazott visszamaszunk a hostelbe, de termeszetesen mar nincs semmi penzunk buszra, ugyhogy a legpofatlanabb portugal kamukat felsorakoztatv avaszkodunk fel a buszokra ingyen. Brazilok a legjobb fej nep ilyen tekintetben.

Este megint rum, cukor, limao. Utana buli, brazil hangulat, amerikai zene. Emberek nagysgrendekkel kevesbe nyittak, mint elozo este. Brziliaban az minosul szorakozohelynek ahol nem, vagy alig lehet latni hogy kivel tancolsz. mindenki dontse el hogy ez jo vagy nem. Nekem nem jon be, de a hely vicces volt, stroboszkop folyamaotsan ment, utan stop-motion filmnek ereztem az eletem. Kepek szerintem megint beszedesebbek lesznek. Nekem ez  buli annyir nem tetszett. Lanyok meg mindig gyonyoruek.

Masnap meg egy kis kotelezo. Cristoooo. Igen a szobor. Lejattolunk egy faszival, aki felvisz minket olcsoert a hegyre + egy kilatora. Jofej, fenykepez.  Szobor szep;;;lenne, ha nem lenne kodbe burkolva teljesen. De igy is gyonyoru  kilatas. Fent meg maszkalunk, megint csak lsd. kepek.

JOkkal utana meg bemozdulunk az Indian muzeumba. Hatalmas csalodas, gyakorlatilag semmit nem latunk ami egy kicsit is erdekes lenne. Kiveve, hogy talalunk az indian testfestest bemutatando pecseteket. Orulet, eloszor csak kez es lab. Aztan has, aztan ki gondolta volna…a seggunket is bebelyegezzuk indian motivumokkal. Colonization. pfff. Kovetkezo szobban persze kideul hogy a termekenyseg szimbolumat sikerult magunkra tetovalni. Persze a feminint. Ki a fasz gondolta volna.

Utana irany a buszpalyaudvar, favellakon keresztul. Azert nehanyszor para volt. Utolso buszt elerjuk Paratyba, ami egy szep kis kikotovaros.

Na innen folyt.

Csok.

NYC - Rio - Paraty - Sao Paolo - Santos - Foz de Iguacu - Buenos Aires - Andok - Santiago de Chile - La Paz - Cuzco - Lima

Kozben meg lesznek megallok, amik kozben dolnek el. Ezek a bejegyzesek rovid naplokent szolgalnak, mert nincs nagyon idom hoisszan irni, de gepkezu baratom blogja, aki szinten velunk tart bovebb elvezetet nyujt minden erdeklodonek

http://nimrood.freeblog.hu by Pap Bence

Bocs nem lesz ekezet

NYC (1. - 3. nap)

Megerkezunk, Zsolttal ketten. A gep olasz megis mar dominal az amerikai kultura> Amerika a vilag egyik legtulhutottebb orszaga, legkondi 16 fokra allitva mindenhol, ugyhogy mar a gepen mindenki megfazik. Utana irany a szallas. Hostel 83. utca es Colombus sarkan. Jofej kornyek, sok a kavezo sorozo, ejszakai locale. Lecuccolunk kb. delutan 4re. Utana atallas celjabol hullafaradtan neki a varosnak. Central Park mellett laktunk ugyhogy bevetodtunk egybol - gyonyoruen rendben tartott park, ami New York tudejet kepezi, nelkule szerintem megorulne mindenki, mert ez az egyetlen hely ahol nem feltetlenul latsz embereket. Lenyeg hogy amikor bementunk tele volt a park, mert a New York-i filharmonikusok jatszottak. MEgtudtuk hogy lesz tuzijatek, ugyhogy felrohantunk az Empire state Buildingre, ahol fasza kilatas volt, pont beesteledett. Tuzijatek, orom. Szallas vissza 2, olle.

Masnap Guggenheim (Kandinsky, Wright..), aztan nyomtunk egy kis kompozast Staten Islandre, kozben megneztuk kislanyt, de nem volt tul nagy szam. Visszafele bameszkodtunk a Times Square-en, ami az elso 2 percben elkepeszto, a masodik 2-ben csodalatos, onnantol halal unalmas volt. Este Zsolt kicsit lebetegedett, en pedig felhivtam egyik regi baratnomet Sari-t, aki Columbian tanul, es pont a varosban volt, egy haverjaval harmasban pedig elmentunk pialni, az egyik helyukre. Kozepesen olcso, nagyon szar sor. Hajnalban visszatamolyogtunk a hostelbe..

Reggel meg gyorsan Metropolitan, ami elkpeszto. 3 szint minden szintet osszelopkodtak az amcsik innen onnan. Annyira durva elmeny overload, hogy kivalasztottunk ket programot es csak azt neztuk meg.

http://www.metmuseum.org/special/se_event.asp?OccurrenceId={6267CA47-491B-4776-A468-0673F8362B0F}

Roxy Paine szobrasz, csovekbol heggesztett ossze a MET tetejen egy fat…pfff. Napokat lehetne azon a teraszon hombolni.

Masik az Egyiptombol ossze lopott templom volt, ami nekem egy kicsit szomoruan allt a MET egyik hatalmas termeben. Olyan volt mintha Kairoban installalnak a Mammut bevasarlo kozpontot.

Indulas elott meg benyomtunk egy Deliben ket-ket hatalmas Sajtburgert, nyammm.

folyt kov. Rio de Janeiro, ill. kepeket majd oltok fel, ha sikerul megjavitani a gepem…

Voltunk Jokival, Barbival és Zsófival.

Mi volt ez?

44.-ik alkalommal rendezték meg ezt a filmfesztivált Karlovy Varyban (160 km nyugatra Prágától): termálfürdő, Tolsztoj, kerámiakancsó, öreg nénik…azaz most pont nem - vegyes tömeg, sok Audi, meg bömös. De itt mindenki elfér: mi egy általános iskolaként funkciónáló épület tesitermét hódítottuk meg 60 hasonló gyerekkel (innentől csak dárfúri menekülttábor). Na, filmek…hát 3-at kellett volna naponta megnézni, de én arra nem vagyok képes, úgyhogy szemezgetve:

Eamon

Eamon a kissrác, apja csinovnyik, anyja munka nélküli. Nagyon szereti anyut, úgyhogy mindig vele alszik a franciában. Papa kiszorul a kanapéra, aminek természetesen nem örül, lévén hogy Eamon becsúszott gyerek, még csak 19-ek voltak amikor megjött, és hiányzik a szex. Aztán elkezd pörögni az élet: a család elindul a nagyi hétvégi odújába a tengerpartra. Itt kezdenek a karakterek kibontakozni, a hiperaktív gyerek, akinek a szülei nem adhatnak kólát különben bepörög, az apuka aki folyamatos kangörcsben szenved, mert nem akar vele lefeküdni a gyerekének az anyja, és az anyuka aki él bele a világba, dolgoztatja a férjét, de közben nem engedi közel magához, és más férfiak paplana alatt keresné a boldogságot. A nyaralás pedig addig tart amíg a 200 Euro nyakára nem hágnak…

Kissrác a legjobb gyerekszínész akit én idáig láttam. Ha lesz Pesten kötelező elmenni.

Ein augenblick Freiheit

Mostanában divatos a Közel-Keletről filmet csinálni (Persepolis, Libanoni keringő). Kicsit egység menekült film: több iráni és más országból kalandos úton menekülő család életét mutatja be, Isztambulban, ahol a menekültek minden reggel az ENSZ menekült irodája előtt gyülekeznek, hogy menedékjogot kaphassanak. Mivel azoban nincsen hivatalos iratuk, ezért a török rendőrségtől, az iráni titkosszolgálattól és a török maffiától is tartaniuk kell.

Megható pillanatok, de felejthető.

History of cooking

Szintén doksifilm. A tábori szakácsok életét mutatja be a hadseregekben. Kb. 5-6 részből áll a film, mindegyikben egy ország “séfje” mutat be, egy konkrét eseményhez kötődő “receptet”. Pl. Magyarország is benne van, egy magyar szakáccsal, aki ‘56 novemberében a megszálló szovjeteknek csinált parasztkolbászt. Minden rész végén a recept hadseregenként van megadva, pl.

recept 300 SS katona megmérgezéséhez:

4.5t liszt
1t élesztő
100 hl víz
10 l arzén
Egy csipetnyi só

Dead snow

Zombi náci - sex - Fortune and glory kid. No comment. Nekem a kedvencem volt.

Mars

Erre a filmre sajnos kicsit bebaszva sikerült elmenni, úgyhogy a koncentráció nem volt teljes. Elképesztő szürreális kezdés: bokszoló ürge, aki szintén kicsit benyomva elalszik a vonaton és az istenhátamögötti Marks nevű községbe érkezik, ahol éppen a vonatállomáson eltávolítják a “K”-t a település nevéből - gulyásítva, így marad Mars. Ürge miután megtudja csak holnap tud hazaindulni, találkozik egy sráccal, aki rögtön barátságot köt vele, de később kirabolja. Egy idő után már nem tudtam figyelni, annyira gyorsan változik a történet. Talán majd legközelebb. Eleje nagyon tetszett, vége felé leült.

Muezzin

Na ezt mindenkinek meg kell néznie. Elsőfilmes német csóka, szereti a hip-hoppot, főleg a németet. Ugye Németországban sok a török bevándorló, úgyhogy sok szám között Müezzin-ek által énekelelt betétek találhatóak meg. Kurvára tetszett neki, ezért fogta és kicspott Törökországba és csinált egy dokumentumfilmet róluk.

Na: töri óra, török megszállás. Minaret, janicsár, müezzin tengely? Ha nem dereng akkor: naponta ötször (na ez nem biztos) a muszlimokat imára hívja a Müezzin (Imára hívó), a Minaretből (ez a Mecset magas tornya, ahonnan a Müezzin hangja eljut a hívőkhöz). Tévhit, hogy manapság már felvételről mennének ezek az imára hívások: mindegyiket élőben énekli, napjában többször egy Müezzin. Amikor a hívők ezt meghallják el kell indulniuk a mecsetbe imára, amit az Imam tart.

Erről a két pozícióról, a Müezzin és az Imamról: szerepük nem felcserélhető. míg a Müezzinnek első sorban az öt alapdallamból kell jól felépítenie egy dallam sort, addig az Imamnak fejből kell prédikálnia éneklés közben. A rendező egy nagyon egzotikus eseményt: a II. Müezzin versenyen, a különböző körzetekből érkező Müezzinek életét követi végig a döntőig. Közben kiderül, hogy mi kell ahhoz hogy jó Müezzin, ill. Imam legyen belőled, és hogy mik a trendek ma, mitől lehetsz koool Müezzin gyerek.

Naaaaagyon ajánlott. Ha valaki látja itthoni mozikban írjon, plz.

Graphene itself is peculiar material - the one atom thick layer of carbon atom was thought to be unstable until its discovery in 2004. Since then researchers are trying to discover the possibilities that a material like graphene can contribute to modern technology.

So far it has been proven that its electron mobility can be far better than that of copper or other conducting materials (15000 cm²/Vs !) , depending on the doping profile, which would enable us to build ballistic transistors, with better amplification and higher maximum operating frequencies.

The other interesting phenomena about graphene is that because of its hexagonal structure, besides electrons Dirac-fermions appear and relativistic effects can be observed but “relatively” slowly: with only the speed of light / 300.

Graphene is a zero-gap semiconductor, meaning that the conductance and the valence band meet in only one point, where they travel all with the same speed: the Fermi speed. This could also be exploited in the future.

The first stage of my research was to “produce” graphene. I followed the steps developed by the research group lead by Dr. K. Novoselov, in Manchester: they used mechanical exfoliation to extract graphene from HOPG (Highly Oriented Pyrolytic Graphite).

Basically, the whole trick in the procedure lies in the odd interference that can be observed when placing graphene and graphite on a specific width of SiO2. Novoselov discovered that on a 90 nm width of oxide, the 3.35 Å wide graphene and the n * 3.35 Å (where n is the number of layers in the graphite) can be distinguished even under an optical microscope: the different number of layers appear in different colors.

I used the same trick. and after I marked several “wannabe-graphenes” on my sample, I observed it under AFM, selecting those structures, which proven to be graphene after all.

After I knew where my sample contained graphene, I was ready to contact the found nanostructures: I used In wires, with nano-manipulators, which allowed me to contact my structure to a source-meter, which did the measurement of the structure’s transport characteristics.

The results were surprising: in some cases graphene appeared to be semi-conducting, and in some conducting. The reason for semi-conducting properties are being investigated in the present.

Detailed paper downloadable here, in Hungarian c 2009, David Lakatos